FFW 2 – Helyzetjelentés

 

365.

Ennyi nap telt el azóta, hogy egy éve kiírtam, hogy mennyi nap telt el az akkor legutóbbi posztom óta. Ez idő alatt mindössze 3 bejegyzés született. Nem is magyarázkodok, ez itt már csak kínos lenne. Mindazonáltal a blog még működik, valamint a facebook-oldal is, ott is és emailben is elérhető vagyok és igyekszem is a felmerülő kérdésekre válaszolni. Nagy gond az, hogy maga az alap honlap sincs még teljesen kész és amikor időm engedi, akkor is inkább az ottani információkat bővíteném, de a html-szerkesztést nem mindig kívánom hozzá… Emiatt komolyan fontolgatok egy gyökeres változtatást: végleg megadom magam a webkettőnek, azaz a statikus oldal adatait is átköltöztetem a blogos platformra. Hogy ez pontosan milyen struktúrában is lesz, még nem tudom, de igyekszem mielőbb kitalálni és megvalósítani, hátha fokozná a saját aktivitásomat is. 🙂

Ahogy azt már sokan tudják, a legutóbbi bejegyzés óta már kétszeres apuka vagyok, márciusban megszületett Matyi fiam is, így lett még egy potenciális madarász a családban. 😀

Na de, a technikai és személyes infók következzék helyzetjelentés a madarakról:

A legnagyobb egyedszámú faj jelen pillanatban nálam a mexikói pirók. Ettől a fajtól elméletileg már korábban megváltam (értsd: a meglévő madarakat édesapámnak adtam), de idén tavasszal úgy gondoltam, visszaveszem őket, hátha tudok belőlük izgalmas dolgokat kihozni. Pláne, hogy sikerült színváltozatokat és hordozókat is beszerezni belőlük. Az egy eredeti vadszínű pár költött csak, így saját szaporulatom csak tőlük van, két költésből összesen négy fióka. Sajnos a második költés két fiókája pár napos volt, amikor az anyjuk elpusztult, így a kicsiket egy kanári tojó nevelte fel az egy szem saját fiókájával. Ez abból a szempontból pozitívum, hogy a jövő évi tervek között a színtenyésztésen kívül szerepel a mexikói pirók – kanári hibridek létrehozása is, a dajkálás ezt megkönnyítheti.

A fenti kép jobb szélén rejtőzködő Katalin-papagáj továbbra is fajának egyetlen képviselője nálam, további sorsa még kérdéses (vagy párt keresek neki vagy új gazdát…).

Zebrapinty állományom a pirókokéhoz hasonlóan növekedett, sajnos csak a normáloktól lett szaporulat, azoktól viszont szép számmal, későbbiekben tervezek egy képes posztot őket bemutatandó.

Japáni sirálykáim is újra lettek, egyelőre öten vannak, konkrét terveim még nincsenek velük, de helyesek. 🙂 Őket is majd igyekszem képen is bemutatni.

Szívem csücskei, a szakállas csízek és tűzcsízek az idén pihenőre fogták. A tavalyi három szakállas csíz fiatalból (két tojó, egy hím) az egyik tojót elvitte egy ismerősöm a pár nélkül maradt hímjéhez. Idén sajnos minden próbálkozásuk hiábavaló volt, az összes tojás üres maradt. A tűzcsízeknél szintén nincs eredmény, így most mindannyian napoznak a kinti röpdékben.

A tavalyi bejegyzések óta az ezüstcsőrű pinty és a kantáros asztrild tartása megszűnt nálam, mindkét faj kihalt az állományból.